Jelen-múlt-jövő...

Mikor belevágtam ebbe az egészbe, egyáltalán nem gondoltam volna, hogy kb. 5 hónap alatt kell megtanuljam...
Komolyan, az elmúlt héten, azt sem tudtam, hogy hol áll a fejem. El voltam maradva, és minden egyszerre zúdult a nyakamba. :(  Annyiszor hangzott el a héten, hogy ,, hülye angol; hülye német; hülye iskola; hülye házik; hogy nem lehetne megszámolni... Ez természetesen nem így van, már én sem így gondolom, de a fáradság, és a sok-sok tanulás váltotta ki... Egész héten csak lézengtem, annyira fáradt voltam, hogy állva el tudtam volna aludni. :S
De azt hiszem nem én vagyok az egyetlen, aki teljesen ki van... Itt az év vége. A folyamatos nyaggatások, hogy: ,,Tanulni, kéne... elképesztően rosszak a jegyeitek...stb." Már komolyan mondom, hogy megtelt a naptáram a feljegyzett témazáróktól. A tanárok megpróbálják az év közbeni elmaradt anyagot a fejünkbe tömni, de nem értik meg, hogy egyszerűen nem megy. Ráadásul, ha valaki szól valami vicceset, akkor arra egyből kiakadnak... (Mondtam már, hogy a tanárainknak egyáltalán nincs humorérzékük?? :)
Egyébként, mikor felröppennek dolgok, hogy jövőre mi lesz, mit csináljunk, akkor mi csak szomorúan hozzátesszük, hogy ,,csináljátok"-és akkor mindenki elcsendesedik... azt hiszem ez a négy hét, ha sok megpróbáltatásokkal is, de gyorsan elszalad. :(
Ha már így az elválásról van szó...
Azt hiszem, a héten fogtan fel teljesen, hogy mi lesz, és kezdek már ezek alapján gondolkozni.
Igen... én felfogtam... De ahogy így beszélgettük a nyaramról ( elég sok helyre megyek, kicsit összejöttek a dolgok), és anyum csak így mellékesem megjegyezte, hogy augusztusban alig fognak látni... Meg amikor a tesóm szülinapját beszéltük, és lopva megjegyeztem, hogy én akkor nem leszek itthon, úgy tervezzék, akkor rájöttem, hogy anyu még nem fogta fel teljesen. :D :D Hát igen... :)
Vannak még olyan ismerősök, és barátok, akik szintén nem fogják fel, és fogadják el a döntésem...
Az utóbbira nem tudok mit mondani, csak sajnálni tudom őket, mert bennük csak fortyog majd tovább, hiszen ez úgy lesz ahogy én eldöntöm, és ezt még az anyukám is felfogta, már akkor kikor ez az egész elkezdődött, elmondtam szépen, hogy mindenkinek a véleményét meghallgatom. De senki nem fogja helyettem a jövőm... (Azt hiszem az akarat erőmmel nincs baj :)
És ha már a jövőről van szó!!! :) Meg ígértem... :) A távoli jövőm....:)
Úgy terveztem/szeretném/akarom, hogy a gimi után ( ami ugye, személyemben az MNÁMK, ami, ha az A osztályban végzek ad egy magyar, és egy német értettségit is), kint szeretnék egyetemre járni. Szeretnék kint élni. Ezek azok a dolgok amit szeretnék. Viszont amiben biztos vagyok, hogy nem itthon fogok élni...
Szeretnék minél több nyelvet tanulni... amik mindenképp azok: a német, angol, francia, olasz. Ezeken kívül, természetesen majdnem minden nyelvet szívesen tanulnék, kivéve a kínai, és a japán :D:D
Azt, hogy ,,mi leszek ha nagy leszek" azt ne kérdezzétek, mert nem tudom...
Szívesen lennék a jogi körben, és érdekelne a pszichológia is... Ami tuti, hogy nem leszek, az a tanár, és az óvónő :D:D Bírom a gyerekeket, de azért annyira nem. :)
Remélem, ezekkel, választ adtam a kérdésre! ;)
Jó pihenést a hosszú hétvégére!!! <3

Hamarosan jövök!
       Üdv:
***Jégvirág***