Hellóóóó Viláág!!
Örömmel jelentem, hogy még ééélek :D
Szóóval, sziasztok és BUÉÉÉK!!!
Előkerültem és élek, és nem túl meglepő, hogy megint (mennyi is?) 3-4 hónapot hagytam ki, hogy jelentkezzek és még a szokásos év lezáró bejegyzés is kimaradt...
Szóval, hogy is kezdjem?
Kezdjük mondjuk egy cseppnyi összefoglalóval...:
2019 egy szuper év volt, de egyben azt hiszem az egyik legnehezebb is.
Ennyi kételyt egy évben? Nem is tudtam, hogy ez lehetséges...
Úgy tűnik, hogy ez a bizonyos nagybetűs ÉLET dolog amivel rémisztgettek, mégsem annyira vicces dolog mint amennyire képzeltük.
Valóban szívás és akkor is visz az ár ha nem akarja az ember.
Egyszerre fognak azok az emberek akik eddig a biztonságot nyújtották, és kétlábbal rúgnak a hátsó feledbe, hogy jó, hogy itt voltál de ott az ajtó, itt már nincs helyed.
Természetesen szimbólikusnak szánom az egészet :D
Ez az egész biztonság az iskola, ahol a szádba rágnak mindent a te dolgod, hogy csináld amit mondanak.
Aztán egyszer csak ott állsz, teljesen egyedül és egyszerűen elsodornak a kérdőjelek.
MIT? HOGYAN? HOL?
Valószínűleg én ugrottam ebbe a nagybetűs dologba és valahogy egy jóóó mély részében landoltam....
Meg kell, hogy mondjam, minden viccet félretéve, hogy nem egyszerű 19 évesen egyszerűen, minden pénz nélkül külföldre költözni, és egy új életszakaszt elkezdeni.
Minden ország más, és fogalma sincs az embernek, hogy hol kezdje az ember az egészet.
Kellene munka, lakcím, bankszámla, egyetem, biztosítás, munka, munka és hiába járod a köröket, az egész egy szerencsétlen labirintus és valahogy mindig egy falba ütköztem.
Kimondhatatlanul nehéz időszak volt, de sikerült.
És még nagyon sok nehéz dolog áll elöttem (mint például a vizsgáim??? :D :D :D ) de tudom, hogy ennyi támogatással amit idáig is kaptam menni fog.
És be kell valljam, hogy ez a nagybetűs rémület nem is azt jelenti, hogy a biztonságból kiraktak, hanem azt, hogy valahol máshol várnak.
És vannak, akik lekopnak mellőlünk, mert az ő útjuk más irányba tart, de vannak akik veled tartanak, és akár csak messziről is, de megtámasztanak, ha túl meredek az út és elfogy az erőd. Nem engedik, hogy feladd.
És ahogy felérsz a domb tetejére, meglátod a következő nagyobb és meredekebb dombokat/hegyeket, de onnan már a kilátás is egyre szebb és tisztább.
Vethetsz egy pillantást arra, hogy honnan jöttél, mi az az út amit már sikerült megtenned, és körülötted láthatod azokat a mosolygós arcokat akik ott voltak a sikerednél és energiát fektettek ők is bele. Ők azok akik az igaziak. Akik igazán fontosak. ♥️♥️♥️
Szóval, remélem, mindenki magára ismer és átérzi a virtuális mosolyom és szeretetem amit küldök köszönet jeléül.
Köszönöm, hogy átéltétek velem ezt a sok jó és nehéz pillanatot!!
Viszont most teljes erővel előre, mert 2020 elég sok jó dolgot tartogat mindannyiunk számára! :D
Üdv a hidegből :D
(kajla, de elszánt és mégis rettenetesen kiborult és stresszes deee azért mégis boldog)
***Jégvirág***
Örömmel jelentem, hogy még ééélek :D
Szóóval, sziasztok és BUÉÉÉK!!!
Előkerültem és élek, és nem túl meglepő, hogy megint (mennyi is?) 3-4 hónapot hagytam ki, hogy jelentkezzek és még a szokásos év lezáró bejegyzés is kimaradt...
Szóval, hogy is kezdjem?
Kezdjük mondjuk egy cseppnyi összefoglalóval...:
2019 egy szuper év volt, de egyben azt hiszem az egyik legnehezebb is.
Ennyi kételyt egy évben? Nem is tudtam, hogy ez lehetséges...
Úgy tűnik, hogy ez a bizonyos nagybetűs ÉLET dolog amivel rémisztgettek, mégsem annyira vicces dolog mint amennyire képzeltük.
Valóban szívás és akkor is visz az ár ha nem akarja az ember.
Egyszerre fognak azok az emberek akik eddig a biztonságot nyújtották, és kétlábbal rúgnak a hátsó feledbe, hogy jó, hogy itt voltál de ott az ajtó, itt már nincs helyed.
Természetesen szimbólikusnak szánom az egészet :D
Ez az egész biztonság az iskola, ahol a szádba rágnak mindent a te dolgod, hogy csináld amit mondanak.
Aztán egyszer csak ott állsz, teljesen egyedül és egyszerűen elsodornak a kérdőjelek.
MIT? HOGYAN? HOL?
Valószínűleg én ugrottam ebbe a nagybetűs dologba és valahogy egy jóóó mély részében landoltam....
Meg kell, hogy mondjam, minden viccet félretéve, hogy nem egyszerű 19 évesen egyszerűen, minden pénz nélkül külföldre költözni, és egy új életszakaszt elkezdeni.
Minden ország más, és fogalma sincs az embernek, hogy hol kezdje az ember az egészet.
Kellene munka, lakcím, bankszámla, egyetem, biztosítás, munka, munka és hiába járod a köröket, az egész egy szerencsétlen labirintus és valahogy mindig egy falba ütköztem.
Kimondhatatlanul nehéz időszak volt, de sikerült.
És még nagyon sok nehéz dolog áll elöttem (mint például a vizsgáim??? :D :D :D ) de tudom, hogy ennyi támogatással amit idáig is kaptam menni fog.
És be kell valljam, hogy ez a nagybetűs rémület nem is azt jelenti, hogy a biztonságból kiraktak, hanem azt, hogy valahol máshol várnak.
És vannak, akik lekopnak mellőlünk, mert az ő útjuk más irányba tart, de vannak akik veled tartanak, és akár csak messziről is, de megtámasztanak, ha túl meredek az út és elfogy az erőd. Nem engedik, hogy feladd.
És ahogy felérsz a domb tetejére, meglátod a következő nagyobb és meredekebb dombokat/hegyeket, de onnan már a kilátás is egyre szebb és tisztább.
Vethetsz egy pillantást arra, hogy honnan jöttél, mi az az út amit már sikerült megtenned, és körülötted láthatod azokat a mosolygós arcokat akik ott voltak a sikerednél és energiát fektettek ők is bele. Ők azok akik az igaziak. Akik igazán fontosak. ♥️♥️♥️
Szóval, remélem, mindenki magára ismer és átérzi a virtuális mosolyom és szeretetem amit küldök köszönet jeléül.
Köszönöm, hogy átéltétek velem ezt a sok jó és nehéz pillanatot!!
Viszont most teljes erővel előre, mert 2020 elég sok jó dolgot tartogat mindannyiunk számára! :D
Üdv a hidegből :D
(kajla, de elszánt és mégis rettenetesen kiborult és stresszes deee azért mégis boldog)
***Jégvirág***
Megjegyzések
Megjegyzés küldése