Na jó... azt hiszem, hogy megint rám tört egy ilyen pánikroham szerű. Mostanában elég gyakran megesik, hogy kicsit gondolkozom, aztán elkezdek pánikolni hogy ,,Mit keresek majd én ott?; Biztos, hogy nem fognak szeretni!; Jesszus...Én leszek a legfiatalabb!..stb." Aztán egy-két nap, és legyőzöm. Csak az a baj, hogy mostanában elég gyakran jönnek elő, és egy kicsit megvisel.,(Már sokszor mondták, és azt hiszem egyre többen, hogy ne gondolkozzak, az nem jó senkinek, de sose fogadok szót :P)
Az angolba is most azt hiszem rendesen belehúztam, a másfél könyvből már egyet kivégeztünk. Elég sokat kell tanulnom, két nap alatt 180 szavak, azért egy idő után kimerít, ráadásul próbálok annyi időt tölteni minden rokonommal, ismerősömmel, ezért is tűnhet úgy hogy megszálltam őket. :) De nem, csak igyekszek minden időt kihasználni amit velük tölthetek. Úgy gondolom, hogy hiába sajnálom arra az időm, hogy leülök egy jó könyvvel, és olvasok, de a szemem alatti, szinte már fekete karikák, meg az állandó fáradtságom arra utal, hogy ezt mostmár muszáj lesz beiktatnom a napirendembe. Hiába alszom rendesen, se nem sokat, se keveset, de egyszerűen nem múlik el. Szerintem köze van hozzá a vitamin hiányomnak... (Hogyha valaki tud valami jót, a karikás szemek ellen nyugodtan adjon tanácsot, mert szívesen fogadnám!! :)Abban biztos vagyok, hogy én nem mondhatom el, hogy unalmas ez a nyár, az angol megtanítja beosztani az időm, és a jó az, hogy nem alszok délig, így van időm mindenre, vagyis majdnem mindenre.
Szerintem most megnézek egy jó filmet, aztán kivégzem a tegnap este elkezdett könyvemet, majd a változatosság kedvéért angolozok egy kicsit, és, ha még lesz hozzá kedvem (
Igyekszem gyakrabban írni, de nem ígérek semmit!! ;)
Hamarosan jövök!
Üdv:
***Jégvirág***
Megjegyzések
Megjegyzés küldése