Most, hogy sehol sem találok deutsche brieffreunde-t, és nagyon jól megy az angol, mondhatom, hogy minden rendben van. :) Komolyan egyébként nem értem, hogy miért nem találok sehol sem egy korombeli, német anyanyelvű lányt, akivel tudnék e-mail-ezni. Mire jó akkor a net??? Na mindegy, nem fontos.
Mostanában egyre többször mondják nekem, hogy más vagyok, fura vagyok és nagyon elütök a korosztályomtól.
A múltkor mentünk az utcán, és szembejött egy néni, (anya munkahelyén takarít, nagyon bírom) és köszöntem neki. .....Mivel megismertem, és mert szerintem az olyan bunkó, hogy csak úgy elmegyek mellette, aztán máskor meg úgy csinálok, mintha semmi nem történt volna. Szerintem ez szánalmas... Pár nap múlva anya mesélte, hogy beszélt Vele, és mondta, hogy milyen rendes vagyok, mert köszöntem, és mert..... stb..stb...
Aztán anya is magyarázott valami olyasmit, hogy a korombeliek egyáltalán nem olyanok mint én, ma meg az angoltanárom mondta anyának, hogy én milyen (azt hiszem azt mondta, hogy) kivételes vagyok, mert milyen gyorsan felfogom a dolgokat, meg nagy a befogadóképességem, és, hogy tök normálisan el lehet velem beszélgetni, meg komoly vagyok.
Nem tudom, hogy mennyire igazak ezek az ódák, de azért jólesik. Csak nem értem, hogy miért olyan fura például az, hogy köszönök. Utálom a bunkósságot.
Annyira nem szeretem mikor lenéznek. Például, a múltkor bementünk az egyik ismerősömmel ebédelni egy étterembe, (igazából olyan étterem, amiben a kollégisták is esznek, meg sulisok, meg rendes úgymond kívülálló emberek is ott ebédelnek) és mivel már ezer éve nem voltam ott, így odamentünk az ablakban támaszkodó sráchoz, aki vigyorogva megvárta még odaértünk. Én elkezdtem mondani, hogy mit kérek, erre a képembe nevetett, és mondta, hogy másik pult. Ott a pasi szintén röhögött, és olyan bunkón, és lenézően beszélt velem, hogy kedvem lett volna a fejére borítani a kaját.... kár, hogy olyan drága. De egészen egyszerű, mert többet nem megyek oda, hanem elmegyek a szomszédban lévő étterembe, ahol ugyan úgy vendégként kezelnek, mint a felnőtt embereket. Attól, mert fiatal vagyok, nem azt jelenti, hogy hülye is.
Ez után mikor bementem egy boltba, és a nő elég bunkón kezdett viselkedni, akkor érzékeltettem vele, hogy nem muszáj nekem ott vásárolni. A hölgy elég hamar hangnemet váltott, és ugyan úgy segítőkészen állt rendelkezésemre mint a mellettem álló felnőttnek. Szerintem nem adtam rá okot, hogy így viselkedjen.
Úgy gondolom, mivel a közeljövőben városlakó leszek, kicsit többet nézek majd be a kis üzletekben mint most, és ott sem fogom hagyni, hogy így beszéljenek velem.
Most egy kicsit eltűnök, és nyár végén jelentkezem, egy jó hosszú bejegyzéssel, és természetesen a megígért meglepivel.
További szép nyarat, és ne pazaroljátok el a napokat, mert tényleg iszonyatosan gyorsan eltelik.
Üdv:
***Jégvirág***
Megjegyzések
Megjegyzés küldése