Beiratkozás,ismerd meg Baját.... :)

Pár éve nem hittem volna, hogy egyszer is azt mondhatom: AZ MNÁMK DIÁKJA VAGYOOOOK!!!!!!!!!
Hihetetlen nagy boldogság!!!  :D
Kb. így telt a napom:

Reggel nagy nehezen feltápászkodtam, és furcsa, mert úgy keltem, hogy mosolygok!!! Azért kicsit izgultam, de pssszt! ;) Miután felöltöztem, anya visszazavart, mert úgy gondoltam, hogy elég lesz egy rövid gatya meg egy top....... Ő nem így gondolta! :) Lepasszíroztam a reggelim, aztán már indulhattunk is. A másik faluból kiérve meg is fordultunk, vissza kellett jönni, mert itthon hagytuk a bizonyítványt... Szóval már ténylegesen elindultunk.. Útközben kinyögtem, hogy rettenetesen fáj a fejem, úgyhogy kaptam egy csoda gyógyszert.
Viszont nagyon-nagyon izgultam. Végül odaértünk BAJÁRA. :)
Egyből megkerestük az igazgató helyettest, és egy halom papírt töltöttünk ki. Közben feltettem neki néhány kérdést, meg végighallgattam a mondanivalóját, képzeljétek, gratulált a bizonyítványomhoz! *-*
Lementünk a koleszos beiratkozáshoz is, ahonnan vissza kellett mennem vele, még valami papírért.... nem nagyon értettem, hogy miért kísérget, tény, hogy nagy a suli, de nem tévedtem volna el! :D Mindegy, a lényeg, hogy megmutatta az osztálytermet ( nagyon szép fényes, csak sokkal kisebb mint az eddigi termünk), és elmondta, hogy 28-an leszünk összesen. Azt is megtudtam, hogy oda kb. 10* annyi tanuló jár mint ide...
Láttam azokat a diákokat is, akikkel együtt leszek a koleszba. Egész szimpatikusak. :)
Mikor bementünk, egy asztalnál várt minket az egyik nevelőtanár. Megkérdezte a nevem. Én mondtam, és elkezdte keresni.... miután nem látta a kilencedikesek neveinél, megkérdezte, hogy nulladikba megyek-e... :D
(Nagyon vicces volt!!! :D) Mondtam, hogy 7.-be. El lapozott a végére, és ott volt a nevem. :D Erre mondta, hogy ja.. én vagyok az... Aztán utána csak engem kérdezett, a szüleim nem szólhattak bele. Ilyeneket, hogy:
-hol, és mikor születtem,
- anyám neve
- apám neve
- állandó lakhely
- anya telefon száma, e-mail címe.... stb.
Ilyesmiket. :) ...Mindegyikre tudtam válaszolni... :)
Aztán a másik asztalnál egy másik nevelőtanár várt.
Ő a gólyatáborról beszélt. Nagyon rendes volt. Ő is jól meglepődött, hogy hetedikes vagyok, és mondta, hogy simán beírtak volna kilencedikbe... sőt, meg is kérdezte, hogy nem akarok-e 9.-be menni.. :D:D Azt mondtam, hogy nem... :P El kellett mesélnem neki, hogy miért... vagyis ,,hogy-hogy idejöttem hetedikbe..."
Azt mondták... már nem emlékszem, hogy melyik, hogy én leszek a legkisebb, és a legédesebb.... :D
Nagyon vicces volt. :D
Kint vett nekem apa egy MNÁMK-s pólót, meg rendeltünk egy pulcsit is :) Egy Kép a pólóról:

Elmentünk várost nézni...

Megkerestük az uszodát, ( hisz az nagyon fontos nekem :), elmentünk a kedvenc teremre, ott a kedvenc kávézómba ebédelni, de nem voltam túl jól,  így én csak egy pohár kólát ittam.  Aztán megkerestük a buszpályaudvart, meg megnéztük, hogy milyen messze van a sulitól. Út közben anya azzal nyaggatott, hogy ez nagyon messze van, és jó lesz, ha nem pakolom tele majd a táskámat, meg mindenféle ilyenről, én meg megnyugtattam, hogy az augusztus vége még messze van, és ne aggódjon ez csak neki tűnik messzinek....

Visszafelé a családom már rég eltévedt volna, én meg előre mentem, és jöttek utánam. Arról beszéltek, hogy fogalmam sincs, hogy merre megyek, meg, hogy merre van a suli... stb., egyszer csak leültem egy padra... bevártam őket. Apa megkérdezte, hogy elfáradtam-e, de én csak mutattam... ott volt a suli :D.

Anya megkérdezte, hogy szag után megyek, vagy a szívem húz ... mondta, hogy a szívem :)

Ami egyébként teljesen igaz... Nagyon fura, de mikor beérek Bajára, olyan mintha haza érnék. A suli meg meg jobban megnyugtat, egyszerűen tudom, hogy ott a helyem. Azt mondhatom, hogy eddig nem bántam meg, hogy ezt választottam, és nagyon boldog vagyok!!!! :)

Elnézést, ha túl részletes volt a beszámoló! :)

Hamarosan jövök!

        Üdv:

***Jégvirág***