Ugrás a fő tartalomra

Nyár 2015

Sziasztok! Tudom, hogy teljesen elmaradtam, de most szándékomban áll leírni életem legjobb nyarát... :)

Így ahogy itt ülök, és próbálom rendezni a dolgokat, elég nehéz.. :) Rengeteg embert ismertem meg, tanultam meg kezelni, most már azt hiszem, mindenkivel tudok beszélgetni, lassan bármiről ... ( ha nem is értem, akkor úgy csinálok.. :) ) a nyelvtanulásról nem is beszélve, annyit fordítottam ezen a nyáron, hogy hihetetlen. :)

Volt nagyon sok ,,bosszantó" vendég, de igazából most már csak nevetünk rajta. :) A ,, Miért nincs buborék a buborékos vízben....?" ,,Mekkora a palacsinta átmérője?" ,,De jól át van sütve a hambihús?" ,,Tudom, hogy 9-kor nyittok, de megnézhetem az étlapot?" Ja és a ,,kajalap" és az ,,abrak" el ne maradjon.... :)

Ezen kívül rengeteg jó embert ismertem meg, akikkel lehetőleg nemsokára viszont látjuk egymást, vagy van akiket csak jövő nyáron látok, de már most nagyon hiányoznak.

Elég sok amber fordult meg nálunk, nagyon sok emberrel dolgoztam együtt... ami a kedvenc főnökségem ( a BMAMA és a BPAPA ) idegeire ment, és jó sok fejtörést okozott, azt hiszem mi hárman voltunk ott egész nyár alatt.. de a végére egy nagyon-nagyon jó csapat jött össze, nagyon megszerettem őket...  és ez csak a ,,szűkebbik család",  a bővebbről ne is beszéljünk... Szinte az összes  dolgozó, vagyis a portások, egy-két recepciós, boltos... :)

Ezen kívül egy-két emlékezetes buli vagy ünneplések, amiket majd a szürke téli napokon a sok tanulástól begolyózva majd felemlegetek és vagy röhögünk vagy sírunk rajta... :)

A lényeg, hogy minden rosszat (?) és jót belevetve, 1000%, hogy ez volt a legfantasztikusabb nyaram, a legjobb emberekkel, akiknél jobbat kívánni sem lehet...  és a rengeteg lehetőséget még nem is nézve, amit ez a nyár biztosít a jövőm számára. :)

Köszönöm a támogatást mindenkinek, a fantasztikus nyarat az illetékeseknek, és mkndent!!!! <3

Egyszer csak megint jelentkezem!! :*

***Jégvirág***

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2021

Üdv mindenkinek! Talán még nem késtem el egy összefoglalóval, mert igenis egy érdekes/különleges évet zártunk.  Ez volt az az év, amit könnyekkel kezdtem, mert távol voltam a családomtól és a barátaimtól.  Rá 1-2 hétre el is döntöttem, hogy a Lockdown miatt úgysem tudok dolgozni, a vizsgáim pedig mind online vannak, akkor haza megyek a családomhoz meg a barátaimhoz.  Így voltam otthon kicsit több mint egy hónapot, ami leginkább tanulással telt, de mindemellett tudtam barátokkal találkozni, meg családozni. Ekkor volt az év első nagyobb kirándulása is, mégpedig Magyarország legnagyobb hegyére, a Kékesre . Hosszú hosszú idő után az első olyan nap, ami végig azzal telt, hogy nevettem, és jól éreztem magam. Mintha minden bajt a világon eltöröltek volna.  Ezek után vissza kerültem a valóságba, vissza kellett mennem Németországba, ami eléggé megviselt, de pár héten belül sikerült vissza rázódnom.  Jártam a gyerekekhez akikre vigyáztam, meg jártam a suliba órát adni, és...

Új határok?

 Sziasztok! Majdnem teljesen túl a második évemen is, már csak a szakdolgozatom eredményét várom.  Hogy mit is tudok mondani az elmúlt 7-8 hónapról? Valahogy azt éreztem egészen végig, hogy szeptemberben elkezdődött a nyakamba zúdított dolgok és a kihívások hada, és valahogy egy hete ért véget. Úgy éreztem, hogy ha szabadnapom is volt, nem tudok soha kikapcsolni, mert folyton tele van a fejem. Talán még soha nem éreztem magam ennyire nyomás alatt, és egészen új fajta határaimat ismertem meg.  E közben egy olyan helyen dolgoztam, ahol nem tanoncként, hanem teljesértékű kollégaként bántak velem, kikérték a véleményem és el is fogadták. Megtapasztaltam, hogy milyen amikor tartozom valahová és összetartanak a kollegák, és az összetartás által mennyi mindere vagyunk együtt képesek.  Néha megleptem saját magam is, hogy mikre vagyok képes. Vagy éppen azzal, hogy mi történik amikor 8 hónap után enyhe idegösszeroppanással telik be az a bizonyos pohár. :D  Tudni kell, hog...

Viszlát 2022

 Sziasztok! Igyekeztem nem lemaradni egész évben, de a nyár kezdetével sikerült mégis elmaradnom.  Szeptembertől pedig az új fejezet annyi időt vett el, és annyira beszippantott, hogy ezen a héten lett világos, hogy vége az évnek.  Szóval akkor milyen is volt a 2022? Ha vissza gondolok, akkor melegséggel, büszkeséggel és hálával telik meg a szívem, a szemem pedig könnyel. Ebben az évben felvettem a kihívások ellen a kesztyűt, és meg mertem tenni lépéseket, amiktől tartottam.   Kiléptem a komfortzónámból és kinyitottam magam előtt sok sok ajtót. Régi álmok valósultak meg. Nem volt mindig egyszerű, és voltak napok amikor tehetetlennek éreztem magam és nem tudtam, hogy merre tovább, vagy amikor úgy gondoltam, hogy eltűnik alattam a föld. Mégis minden ilyen viharos nap után jött a napsütés. Nem állítom azt sem, hogy mindig tudtam, hogy mi a helyes út és mi a helyes lépés. De egy lépésemet sem bántam meg.  Gyönyörű helyen éltem, szuper emberek között, és élmény ...