Ugrás a fő tartalomra

Szülinap?! :)

Sziasztook!

A szokásostól eltérően egy kicsit rosszul indult a napom, kicsit rossz érzés, hogy a Te napod is másról szól... de ezt nem annyira szeretném részletezni, történtek ma csodálatos dolgok is, és azokra szeretnék emlékezni. :) :)

Kaptam egy kis meglepetést a csajoktól, - majdnem énekeltek is nekem.... :D-

A legkedvencebb nevelőtanárom is megköszöntött! :)

 És a nagy-nagy meglepi, imádom a szobatársaimat és a .... Barátaikat. :)
Szóval nagyon jó volt a buboréktól becsípett baráti társaságban ünnepelni, és köszönöm nekik!! :) :* <3 <3



A leges legnagyobb meglepi.... EZ A BLOG!! LÁTJÁTOK MILYEN GYÖNYÖRŰŰŰ??! :O :D
...Dorothy kezéhez ragad ez a bűncselekmény..! Egyszerűen nem tudom elmondani, hogy mennyre de mennyire.... :) Az biztos, hogy ilyen sírós szülinapom még nem volt... Van benne valami, hogy a korral jár az érzelgősség... :) Bocsánat, mindenkinek megmutatnám az Ajimat, ami itt várt a jobb oldalon, de ki kellett töröljem, pedig nagyon nagyon nagyon... *.* :)

Valahogy ide az érzelgősséghez tudom bekapcsolni a képet, (a szöveg az privát... :) ) Amit a kereszt anyukám küldött, akiről már nagyon rég nem hallottam...

Igen, nem szoktam mások előtt síni, de ma sikerült a folyosó közepén zokognom.... :)

Nem akartam senkit sem kihagyni, de a szemem és az éberségem eddig tartott, szóval megyek aludni.. :)
Mindenkinek köszönöm szépen aki valamilyen formában felköszöntött, és gondolt ma rám! :)
Puszi és nagyölelés mindenkinek!!! :)

Hamarosan jövök!
        Üdv:
***Jégvirág***

U.i.: Láttátok már a zenelejátszót jobb oldalon? :O Ugye milyen király?? :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2021

Üdv mindenkinek! Talán még nem késtem el egy összefoglalóval, mert igenis egy érdekes/különleges évet zártunk.  Ez volt az az év, amit könnyekkel kezdtem, mert távol voltam a családomtól és a barátaimtól.  Rá 1-2 hétre el is döntöttem, hogy a Lockdown miatt úgysem tudok dolgozni, a vizsgáim pedig mind online vannak, akkor haza megyek a családomhoz meg a barátaimhoz.  Így voltam otthon kicsit több mint egy hónapot, ami leginkább tanulással telt, de mindemellett tudtam barátokkal találkozni, meg családozni. Ekkor volt az év első nagyobb kirándulása is, mégpedig Magyarország legnagyobb hegyére, a Kékesre . Hosszú hosszú idő után az első olyan nap, ami végig azzal telt, hogy nevettem, és jól éreztem magam. Mintha minden bajt a világon eltöröltek volna.  Ezek után vissza kerültem a valóságba, vissza kellett mennem Németországba, ami eléggé megviselt, de pár héten belül sikerült vissza rázódnom.  Jártam a gyerekekhez akikre vigyáztam, meg jártam a suliba órát adni, és...

Új határok?

 Sziasztok! Majdnem teljesen túl a második évemen is, már csak a szakdolgozatom eredményét várom.  Hogy mit is tudok mondani az elmúlt 7-8 hónapról? Valahogy azt éreztem egészen végig, hogy szeptemberben elkezdődött a nyakamba zúdított dolgok és a kihívások hada, és valahogy egy hete ért véget. Úgy éreztem, hogy ha szabadnapom is volt, nem tudok soha kikapcsolni, mert folyton tele van a fejem. Talán még soha nem éreztem magam ennyire nyomás alatt, és egészen új fajta határaimat ismertem meg.  E közben egy olyan helyen dolgoztam, ahol nem tanoncként, hanem teljesértékű kollégaként bántak velem, kikérték a véleményem és el is fogadták. Megtapasztaltam, hogy milyen amikor tartozom valahová és összetartanak a kollegák, és az összetartás által mennyi mindere vagyunk együtt képesek.  Néha megleptem saját magam is, hogy mikre vagyok képes. Vagy éppen azzal, hogy mi történik amikor 8 hónap után enyhe idegösszeroppanással telik be az a bizonyos pohár. :D  Tudni kell, hog...

Viszlát 2022

 Sziasztok! Igyekeztem nem lemaradni egész évben, de a nyár kezdetével sikerült mégis elmaradnom.  Szeptembertől pedig az új fejezet annyi időt vett el, és annyira beszippantott, hogy ezen a héten lett világos, hogy vége az évnek.  Szóval akkor milyen is volt a 2022? Ha vissza gondolok, akkor melegséggel, büszkeséggel és hálával telik meg a szívem, a szemem pedig könnyel. Ebben az évben felvettem a kihívások ellen a kesztyűt, és meg mertem tenni lépéseket, amiktől tartottam.   Kiléptem a komfortzónámból és kinyitottam magam előtt sok sok ajtót. Régi álmok valósultak meg. Nem volt mindig egyszerű, és voltak napok amikor tehetetlennek éreztem magam és nem tudtam, hogy merre tovább, vagy amikor úgy gondoltam, hogy eltűnik alattam a föld. Mégis minden ilyen viharos nap után jött a napsütés. Nem állítom azt sem, hogy mindig tudtam, hogy mi a helyes út és mi a helyes lépés. De egy lépésemet sem bántam meg.  Gyönyörű helyen éltem, szuper emberek között, és élmény ...