Ugrás a fő tartalomra

,,Kiket rég nem láttál... " :)

Kép
Szerző:
Halihó!

Igyekeztem minél hamarabb írni, de hát csak így sikerült a sűrű program miatt.
Szóval elkezdődött a suli… Párnap után bele is vágtunk a közepébe, és két hét után annyira visszarázódtunk, mintha nem is lett volna szünet!
Minden tanártól csak a továbbtanulási dumát hallgatjuk, amit én személy szerint már most unok.
Készülünk az év eleji nagydolgozatokra, van amin már túl is vagyunk, szóval tényleg…. a szünetnek még a fogalmára sem nagyon emlékszünk.
Az osztálytársaim viselkedésre nem sokat változtak, viszont szinte mindenki nagyon megnőtt, amit a tanárok első belépéskor meg is említettek… az a bizonyos:
,,- Mennyit változtatok…. :) ”
,,-Neeem!! Higgye el tanárnő, semmit nem változtunk!!”
…..45 perc múlva a tanárnő meg állapítja hogy nem változtunk.. :D
Igen, szóval nagyjából így telnek a hétköznapok délelőttjei, ugyan olyan jó hangulatban, mint tavaly. 
A kolesz is nagyon jó, már nagyon hiányoztak a barátaim.. Az új szoba és az új szobatársaik is nagyon jó. J Lehet tanulni, és a társaság is (szupcsi) szuper! :P
Itt is minden vissza állt az eredeti kerékvágásba, csak talán még nem mindenki tanul annyit.. de majd abba is mindenki visszarázódik.
Kedvenc nevelőinket sem szeretném kifelejteni, ők sem sokat változtak a nyáron, a humorérzékük, és a szigoruk is megvan még, és igeen, ők is nagyon örültek nekünk! :D
Most hétvégén a barátnőimnél voltam, mert szüreti fesztivál volt náluk, aztán vasárnap meg a saját családommal volt program.
És egy hét múlva megyünk ki német országba, nyolc napra, ami elég nagy ajándék! J
Egyenlőre ennyi mesélni valót tudtam össze szedni!
Próbálok sűrűbben írni, de idő és jó net hiányban szenvedek, de mindent megteszek.
Szerintem legközelebb a német út után fogok jelentkezni, addig is mindenkinek vidám napokat, jó egészséget, és minden jót! 

Hamarosan jövök!
          Puszi!
***Jégvirág***

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2021

Szerző:
Üdv mindenkinek! Talán még nem késtem el egy összefoglalóval, mert igenis egy érdekes/különleges évet zártunk.  Ez volt az az év, amit könnyekkel kezdtem, mert távol voltam a családomtól és a barátaimtól.  Rá 1-2 hétre el is döntöttem, hogy a Lockdown miatt úgysem tudok dolgozni, a vizsgáim pedig mind online vannak, akkor haza megyek a családomhoz meg a barátaimhoz.  Így voltam otthon kicsit több mint egy hónapot, ami leginkább tanulással telt, de mindemellett tudtam barátokkal találkozni, meg családozni. Ekkor volt az év első nagyobb kirándulása is, mégpedig Magyarország legnagyobb hegyére, a Kékesre . Hosszú hosszú idő után az első olyan nap, ami végig azzal telt, hogy nevettem, és jól éreztem magam. Mintha minden bajt a világon eltöröltek volna.  Ezek után vissza kerültem a valóságba, vissza kellett mennem Németországba, ami eléggé megviselt, de pár héten belül sikerült vissza rázódnom.  Jártam a gyerekekhez akikre vigyáztam, meg jártam a suliba órát adni, és...
Megjegyzés küldése
További információk

Új határok?

Szerző:
 Sziasztok! Majdnem teljesen túl a második évemen is, már csak a szakdolgozatom eredményét várom.  Hogy mit is tudok mondani az elmúlt 7-8 hónapról? Valahogy azt éreztem egészen végig, hogy szeptemberben elkezdődött a nyakamba zúdított dolgok és a kihívások hada, és valahogy egy hete ért véget. Úgy éreztem, hogy ha szabadnapom is volt, nem tudok soha kikapcsolni, mert folyton tele van a fejem. Talán még soha nem éreztem magam ennyire nyomás alatt, és egészen új fajta határaimat ismertem meg.  E közben egy olyan helyen dolgoztam, ahol nem tanoncként, hanem teljesértékű kollégaként bántak velem, kikérték a véleményem és el is fogadták. Megtapasztaltam, hogy milyen amikor tartozom valahová és összetartanak a kollegák, és az összetartás által mennyi mindere vagyunk együtt képesek.  Néha megleptem saját magam is, hogy mikre vagyok képes. Vagy éppen azzal, hogy mi történik amikor 8 hónap után enyhe idegösszeroppanással telik be az a bizonyos pohár. :D  Tudni kell, hog...
Megjegyzés küldése
További információk

Viszlát 2022

Szerző:
 Sziasztok! Igyekeztem nem lemaradni egész évben, de a nyár kezdetével sikerült mégis elmaradnom.  Szeptembertől pedig az új fejezet annyi időt vett el, és annyira beszippantott, hogy ezen a héten lett világos, hogy vége az évnek.  Szóval akkor milyen is volt a 2022? Ha vissza gondolok, akkor melegséggel, büszkeséggel és hálával telik meg a szívem, a szemem pedig könnyel. Ebben az évben felvettem a kihívások ellen a kesztyűt, és meg mertem tenni lépéseket, amiktől tartottam.   Kiléptem a komfortzónámból és kinyitottam magam előtt sok sok ajtót. Régi álmok valósultak meg. Nem volt mindig egyszerű, és voltak napok amikor tehetetlennek éreztem magam és nem tudtam, hogy merre tovább, vagy amikor úgy gondoltam, hogy eltűnik alattam a föld. Mégis minden ilyen viharos nap után jött a napsütés. Nem állítom azt sem, hogy mindig tudtam, hogy mi a helyes út és mi a helyes lépés. De egy lépésemet sem bántam meg.  Gyönyörű helyen éltem, szuper emberek között, és élmény ...
Megjegyzés küldése
További információk