Ugrás a fő tartalomra

Új év......

Sziasztok!

Eltelt megint egy év, és ismét eltelt egy szünet! :(

Nagyon-nagyon jól telt a téli szünetem, és kicsit szomorú vagyok, hogy holnap már vége is!
Nem nagyon volt időm, amikor unatkozhattam volna, mindenki jött, mindenkihez mentünk, mindenkivel találkozni, hogy senkit ne hanyagoljak!
A karácsony is nagyon jól telt, és ami tényleg jólesett, és egyben meglepődtem, hogy hányan gondolnak rám, és a bajai barátaimtól is kaptam egy kicsi ajándékot, aztán egy csomóan írtak, és........ tényleg jól esett! :')

A szilveszterem is fantasztikusan telt, a családommal egy éjszakát ( 31-én) Balatonfüreden voltunk, és a Balaton parton voltunk 11-ig körülbelül, aztán éjfélkor már csak a panorámát néztük, mert iszonyatosan hideg volt!
Éjfélkor a teraszról a tűzijátékokat nézve végig gondoltam az évemet.
Eszembe jutott, hogy tavaly ilyenkor mindent megadtam volna,  csak hogy még ne legyen új év, és álljon meg egy kicsit az idő......
Tudtam, hogy mennyire nehéz lesz....

De egyik lépésemet sem bántam meg!!
Örülök, hogy megcsináltam a központit, a szóbelit, az elbeszélgetést, a rengeteg német tanulást, azt az időt, amit a volt osztálytársaim korrepetálására fordítottam, a nyári rengeteg angolt, és a nyár végi rohanást, a koleszos életemet, és semmit!
Az tény, hogy teljesült egy álmom, már csak az álmom végét kell gyönyörűvé tegyem.

Még egy említésre méltó dolog:
Előre születésnapomra, és névnapomra megkaptam a réges-rég magam mellé képzelt, újfullandi, Póloo nevű kutyát! :)
Egyszerűen imádom,csak sajnálom, hogy a koleszba nem jöhet velem! :)

A következő idő sem lesz túl könnyű....
Itt a félévi, 7.-én  úszóverseny, ami vicces lesz szinte nulla edzéssel, 17-én meg előadást kell tartsak, németül, de erről majd mesélek még!!

Mindenkinek Boldog Új Esztendőt Kívánok!!!!!
Hamarosan jövök!
      Üdv:
***Jégvirág***

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2021

Üdv mindenkinek! Talán még nem késtem el egy összefoglalóval, mert igenis egy érdekes/különleges évet zártunk.  Ez volt az az év, amit könnyekkel kezdtem, mert távol voltam a családomtól és a barátaimtól.  Rá 1-2 hétre el is döntöttem, hogy a Lockdown miatt úgysem tudok dolgozni, a vizsgáim pedig mind online vannak, akkor haza megyek a családomhoz meg a barátaimhoz.  Így voltam otthon kicsit több mint egy hónapot, ami leginkább tanulással telt, de mindemellett tudtam barátokkal találkozni, meg családozni. Ekkor volt az év első nagyobb kirándulása is, mégpedig Magyarország legnagyobb hegyére, a Kékesre . Hosszú hosszú idő után az első olyan nap, ami végig azzal telt, hogy nevettem, és jól éreztem magam. Mintha minden bajt a világon eltöröltek volna.  Ezek után vissza kerültem a valóságba, vissza kellett mennem Németországba, ami eléggé megviselt, de pár héten belül sikerült vissza rázódnom.  Jártam a gyerekekhez akikre vigyáztam, meg jártam a suliba órát adni, és...

Új határok?

 Sziasztok! Majdnem teljesen túl a második évemen is, már csak a szakdolgozatom eredményét várom.  Hogy mit is tudok mondani az elmúlt 7-8 hónapról? Valahogy azt éreztem egészen végig, hogy szeptemberben elkezdődött a nyakamba zúdított dolgok és a kihívások hada, és valahogy egy hete ért véget. Úgy éreztem, hogy ha szabadnapom is volt, nem tudok soha kikapcsolni, mert folyton tele van a fejem. Talán még soha nem éreztem magam ennyire nyomás alatt, és egészen új fajta határaimat ismertem meg.  E közben egy olyan helyen dolgoztam, ahol nem tanoncként, hanem teljesértékű kollégaként bántak velem, kikérték a véleményem és el is fogadták. Megtapasztaltam, hogy milyen amikor tartozom valahová és összetartanak a kollegák, és az összetartás által mennyi mindere vagyunk együtt képesek.  Néha megleptem saját magam is, hogy mikre vagyok képes. Vagy éppen azzal, hogy mi történik amikor 8 hónap után enyhe idegösszeroppanással telik be az a bizonyos pohár. :D  Tudni kell, hog...

Viszlát 2022

 Sziasztok! Igyekeztem nem lemaradni egész évben, de a nyár kezdetével sikerült mégis elmaradnom.  Szeptembertől pedig az új fejezet annyi időt vett el, és annyira beszippantott, hogy ezen a héten lett világos, hogy vége az évnek.  Szóval akkor milyen is volt a 2022? Ha vissza gondolok, akkor melegséggel, büszkeséggel és hálával telik meg a szívem, a szemem pedig könnyel. Ebben az évben felvettem a kihívások ellen a kesztyűt, és meg mertem tenni lépéseket, amiktől tartottam.   Kiléptem a komfortzónámból és kinyitottam magam előtt sok sok ajtót. Régi álmok valósultak meg. Nem volt mindig egyszerű, és voltak napok amikor tehetetlennek éreztem magam és nem tudtam, hogy merre tovább, vagy amikor úgy gondoltam, hogy eltűnik alattam a föld. Mégis minden ilyen viharos nap után jött a napsütés. Nem állítom azt sem, hogy mindig tudtam, hogy mi a helyes út és mi a helyes lépés. De egy lépésemet sem bántam meg.  Gyönyörű helyen éltem, szuper emberek között, és élmény ...